A Scitec virtuális sajtótájékoztatóján jártunk
Egy virtuális kerekasztal mellett ők beszélgettek táplálkozásról, az immunrendszer védelméről, a testmozgás és a mentális egészség kapcsolatáról, de otthoni edzésre vonatkozó tippek is elhangoztak. A #stayhomestayfit program táplálkozási és életviteli tippjei egy hamarosan induló oldalon lesznek összegyűjtve, hogy az otthonmaradás ne a fittség rovására menjen!
Szász Máté biológus, táplálkozási szakértő, a Scitec Institute szakmai vezetője, Balassa Levente pszichológus, életegyensúly tanácsadó, Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszónő, Debreczeni Dóri futó, Scitec Endurance ambassador, Dr. Baji Balázs, világbajnoki bronzérmes gátfutó és Kathi Béla, testépítő bajnok közösen keresték a válaszokat a legfontosabb kérdésekre, amik az izoláció és a vírus kapcsán felmerülhetnek.
„Az volt egy picit talán stresszes, amíg nem tudtam, hogy mi lesz. Most már úgy fogom fel ezt az időszakot, mintha kaptam volna plusz időt” – mondta el Hosszú Katinka, akivel mindenki egyetértett abban, hogy érdemes inkább a pozitívumokra és a lehetőségekre fókuszálni. Katinka azt is kiemelte, hogy talán túl is pörgött kicsit, ezért is szerencsés helyzet a mostani: így, hogy kicsit lelassulhatott, tud elegendő figyelmet szánni a pihenésre és a megfelelő regenerációra. Katinkához hasonlóan Baji Balázsnak sem jött rosszul a leállás – épp visszatérésben volt egy súlyos sérüléséből, ami akár keresztül is húzhatta volna a sikeres olimpiai kvalifikációról szőtt álmait. Persze az éremnek két oldala van, Balázs hangsúlyozta, hogy számára most az a legnehezebb, hogy a célok és a motiváció elhomályosodását a helyén tudja kezelni. „Meg kell találni az apró kis örömöket és kapaszkodókat, amik segítenek abban, hogy ezt az időszakot átvészeljük.”
Sokan tapasztalják magukon, hogy egyfajta „karanténfáradtság” lett úrrá rajtuk, mintha lazulna a fegyelem, az akaraterő és a kitartás. Habár hajlamosak vagyunk ezt negatív fénytörésben látni, Balassa Levente kiemelte, hogy ilyen életkörülmények között teljesen természetes a nyomottság, az elakadtság érzése. Csak azt jelzi, hogy valamit alaposan át kell gondolnunk. „Egyébként is fontos, hogy rendszeresen megálljunk az életünkben, akkor is, ha minden szép és jó – most pedig különösen.”
Ebből azért nem következik, hogy a nap 24 óráját ülve töltsük, sőt! Szász Máté csempészte be a beszélgetésbe a „sitting time” felvetést, ami bármilyen meglepő is, az amerikai kardiológusok szakkifejezése. Kutatásokkal igazolták, hogy az üléssel töltött idő növekedésével arányosan romlik az egészségügyi állapotunk is – emelkednek a kardiológia problémák és a cukorbetegség kockázata. És mi a praktikus tanács? Állítsunk be időzítőt, 30 perceként mindenképp álljunk fel! Guggoljunk, járkáljunk, telefonálás közben sétáljunk, vagy éppen tartsuk állva a Skype-meetinget!
Ha már a mozgásnál tartunk: nem kell kétségbeesni, hogy a hosszú hónapok alatt felépített izomtömeget elveszítjük csak azért, mert nem áll rendelkezésünkre egy komplett edzőterem. Kathi Béla hangsúlyozta, hogy a négy fal között is komplett edzésprogramot lehet követni. Egy erős zacskó, pár vízzel teli palack, és mehetnek is a súlyemelős gyakorlatok, guggolások, kanapén tolódzkodások, vagy éppen két szék között egy partvisnyél segítségével a húzódzkodások! Fontos szem előtt tartani, hogy bármilyen életviteli reformról is legyen szó, nem sokat jelent, ha lelki egyensúlyunkat nem találjuk – a mostani izoláció pedig ezt teszi leginkább próbára. Amerikai egészségügyi tanulmányok szerint azoknak a szervezete hálálta meg leginkább a mozgást, akik nemcsak sportoltak, hanem élvezték is: kifejezetten a tánc és bringázás bizonyult egészségesnek a kötetlen, kevésbé célorientált jellegük miatt. Balassa Levente erre a témára reagált, és foglalta össze talán a legpontosabban a kialakult helyzetet: „Most mindannyian időt nyertünk, a nagy kérdés az, hogy ezzel a furcsa állapottal mit tudunk kezdeni? Ha úgy fogom fel, hogy nyertem időt olyan dolgokra, amiket éveken keresztül elhanyagoltam, akkor képes leszek pozitívan kijönni ebből az időszakból.”